Ki volt Albert Döderlein?
Albert Siegmund Gustav Döderlein 1860. július 5-én született Augsburgban.
Orvosi tanulmányait Münchenben folytatta, orvossá 1884-ben avatták. Tanulmányutat tett Berlinben és Párizsban. 1887-ben Lipcsében habilitált.
Ugyanebben a városban nevezték ki rendkívüli professzornak 1893-ban.
Ezután Hollandiába került, Groningen egyetemén működött egyetemi tanárként, majd 1897 október elsejétől a szülészet és nőgyógyászat professzora Tübingen híres egyetemén.
Münchenben is működött oktatóként.
Ezidőtájt az immunológiai ismeretek gyorsan gyarapodtak. Kiderült, hogy léteznek egészséges, ugyanakkor fertőzőképes bacillusgazdák. Rájöttek arra, hogy egyes baktériumok életközösségben, szimbiózisban fordulnak elő. Sőt arra is, hogy egyesek jelenléte védelmet nyújt más ártalmasabb mikrobákkal szemben. Ilyeneket talált Döderlein a hüvely váladékában, melyeket később róla neveztek el.
Mi a Döderlein flóra?
A hüvely élettani, savas vegyhatását (pH: 4,5) biztosító pálcika alakú baktériumok, melyek a hüvelyhám glikogénjét tejsavvá alakítják. Ez a savas vegyhatás szükséges a hüvely nyálkahártyájának bakteriális fertőzések elleni védelméhez, valamint a normális körülmények között is állandóan jelenlevő baktériumok és élesztőgombák biológiai egyensúlyának a fenntartásához.
Fontosabb gyakorlati és tudományos területei: nőgyógyászati bakterológia, a rák kezelése röntgen sugarakkal (az elsők között a világon).
Kiadott fő művei:
- Leitfaden für den geburtshilflichen Operationskurs (1893),
- Über Vergangenheit und Gegenwart der Geburtshülfe (1897),
- Operative Gynäkologie (társszerzővel, 1905),
- Handbuck der Geburtshilfe (4 kötetben, az első megjelenés 1915 és 1921 között, a második kiadás 1924-ben és 1925-ben).
A nagy tekintélynek örvendő német akadémia – Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina – 1926-ban vette föl tagjai közé.
1941. december 10-én halt meg Münchenben.
Forrás: Wikipédia